2007

Itt az év vége, ilyenkor öszegezni illik. Szóval én is ezt teszem ezen a szent helyen. Természetesen a blogtematikának megfelelően :)

Szóval idén...
Volt egy darab kapcsolatom, az sem túl hosszú életű, egy idiótával. Egyvalaki megkérdezte, hogy megfoghatja-e a fenekem, de mondtam neki, hogy nem (esküszöm, ez tényleg megtörtént...) Az illető barátja és üzletfele viszont akár kaland is lehetett volna, csak töketlen volt, ellenben efölötti bánatomban sikerült nős emberrel túlontúl összemelegednem.
Az első félév sűrűsége után pedig kicsit lassítottam, és már csak télre jutott egy töketlen vitéz, aki nem tudta, hogy akar-e randizni végülis, vagy sem. A sem nyert. Ezelőtt ugyan volt flört egy osztrákkal, melyről tudosítást is olvashattak a kedves olvasók, most meg csak úgy l'art pour l'art írogartok valakinek. Ja és egy társkeresős furafiút koptattam még le. OK, végülis az év második fele is méltó volt az elsőhöz.
Csak valahogy az az érzésem, hogy ez 16 évesen lenne vicces, most már kicsit ciki egy lista...

Szépségápolás

Mit tesz az ember december 24-én este miután bezabált kétszer is aznap és kinyitott csomó ajándékot? beteszi a love actuallyt a dvd lejátszóba és nézi. közben beáztatja egyik kezét kevés vízbe, majd manikűröz. aztán a másik kezét is. közben befejeződik a film, kell keresni másikat. a minden végzet nehézre esik a választás, hogy legyen még mit nézni, amíg kipróbálom a margaret astorttól szerzett körömágybőr radírt, és a hozzávaló körömágybőr puhító krémet. remek volt.

Grrrrrrrr

"35 éves korig a nö szellemileg amúgy is kislány. Sajnos utána pedig az aggkori elhülyülés egyre súlyosbodó jelei mutakoznak rajtuk. Ezért lehet az, hogy a legtöbb nő még a saját esze járásán sem tud eligazodni."

Nem kéne mégse ezt a szakítósblogot olvasnom, amikor ilyet ír egy pasi, attól kinyílik a bicska... Persze, nyilvánvaló, hogy a nők éretlenek 35 éves korukig, naná.
Ezt a faszt.

minden nő kurva

"Mert ha már így is úgy is minden nő kurva, legalább a saját ösztöneim szerint akarok kurvulni."

Ezt a szakítósblogon olvastam. Szerintem ide akár mottónak is megtenné....

Nem érthetsz meg mindent....

Ilyet eddig nem szoktunk ide. De most szokok. Too much love will kill you.

Utolsó kérdés, hogy ki is voltam én.
Honnét lett annyi könny? És oly kevés remény?
Egy végső állomás, magamba fordult látomás, miért is vár?

Voltak az álmok. De hol volt az igazság?
Egy gyermek felnő és annyi gonosz harc várhat rá!
De visszanézni kár, semmit nem találhatsz már, válasz sem vár!

Nem érthetsz meg mindent így a szerelem megöl!
Bárhol is keresnéd benned minden összetör!
Csak délibábot kergetsz, egyre közelebb az éj!
A szerelem megöl majd, bárhogy élj!

És nincs több kérdés. Árnyékká lettem én.
Nincs már kiút és többé nincsen már remény.
Adtam neked napfényt de én lettem az éj!
Mondd meg miért?

Mondd te mit tennél és én hogy tehetnék mást?
Mért csak egy az út és mért nincs választás?
Már másképp tenni bármit megpróbálni kár. Vesztettem hát!

Azt mondod, hogy érted de a szerelem megöl!
És lesz ki mégis kérdez, s minden újra összedől.
És te mindig újra bűnhődsz amíg csak véget nem ér!
A szerelem megöl majd. Bárhol élj!

Hazudd hát, hogy érted és a szerelem megöl!
És ha mégsem érzed, mégsem kérded. Úgy a szerelem megöl.
És mindegy már, hogy bármi vár, te mindig újra félsz!
A szerelem megöl majd. Bárhogy élj!
Bárhogy élj!

Hivatás, tudat

Mégiscsak orvosnak kellett volna lennem. azt most hagyjuk, hogy lett-e volna tehetségem hozzá, de mindig is olyan dolokat szerettem volna csinálni, mint amilyenek a mai Vészhelyzetben is voltak. Értékrendtől függetlenül JÓ dolgokat. Amilyeneket el sem muszáj mesélni, mert belülről melengetnek meg. Ehelyett meg alig várom, hogy idénre vége legyen a nyamvadt munkának, és igyekszem minél több feladatot lerázni a vállamról. Ó, hát ez aztán a hivatástudat, nem?
Ráadásul az is kemény, hogy a Vészhelyzettől lett egy cseppet karácsonyi hangulatom. Pedig ma is vettem ajándékokat, de attól nem.

Szerelmes belém, na

Na, hogy kiderült, nem is holnapra hanem egy hét múlvára kellene meglennie a zirománynak, közlök valami szívvidítót. A tegnap este jelentős részét picibabás barátnőmnél töltöttem el, ahol jelen volt ismerős pár és a hölgytag kisfia is. Aki megkérdezte, elmondja-e, kibe szerelmes, én meg mondtam, naná. Mire ő:
- Hát az Évibe, meg beléd, meg a Dianába, a Diana is lány.
Két dolog.
Először is megnyugtató, hogy a Diana is lány.
Meg bazz, hát csak szerelmes belém valaki!!! Várunk 20 évet, és már nem lesz akadály, hogy mikor én 26 voltam, ő még ovis.
Most mondd, hogy nem szép az élet.

Szép idézet

bassza meg, hát mi a fasz van itt, a nőknek vagy pasijuk van, vagy elutaznak fél évekre, vagy idegbetegek, vagy túl fiatalok, vagy buták, vagy rondák, vagy ridegek, vagy szerelmesek, vagy rohadt kis kurvák, elegem van az összes kibaszott postaládából, megőrülök, esküszöm, hogy megőrülök ettől az egésztől!
(Egyetleneim)

Jelenleg ennek a férfi változatát akarom leginkább megírni. Hihetetlen, hogy engem 100000000 alkalommal is át lehet b@szni.

Három dolog, amit utálok momentán

Utálom, ha egy pasi bemutat nekem, még akkor is ha viccből teszi, mert én ezt nem találom viccesnek.
Utálom, ha egy pasi, akit kedvelek, nem jelentkezik be a "megszokott" módon és időben, mert elkezdek agyalni, mindenfélét gondolok, főleg olyat, hogy valami baromságot mondtam, és már utál, de az is eszembe jut, hogy elütötte e egy autó. az ritkán fordul elő, hogy ésszerű indokot találok, olyat pl, hogy fáradt volt, és elaludt. De akkor miért nem írt ma egy smst?
Utálom, ha azt kell olvasnom, hogy minden héten meghal egy nő és havonta egy gyerek Magyarországon, mert veri a férfi hozzátartozója.

Úri tempó

Kérem szépen, egy úrinő begréből issza munkahelyén a kólát fél hétkor, amikor is túl van azon, hogy elment a mintaboltba, ami nem volt ott, szarrá ázott, még zokniig is, aztán nadrágon térdig fel, kiszakadt a papírszatyra az utca közepén és az autójából kiszálló pasas persze nem segített neki, természetesen, de csak kicsit fröcskölték le és a haja alig lett vizes.
És az úrinő lassan elindul hogy elfogyassza fejedelmi vacsoráját a mekdoneldszben, és abbahagyja a reménykedést bizonyos e-mailek tekintetében.

A kis konyhatündér

Már nem is tudom, hogy a rengeteg konyhai kudarc után egyáltalán még miért fogok bonyolultabb műveletekbe, mint a rántotta- és pirítóskészítés, valamint akármilyen kaja felmelegítése. Ma csokifondüvel égtem be. Nem volt tejszín, és margarin helyet vajat tettem bele, mire is kaptam valami forró csoki jellegű híg vackot, miközben a világoskék nacim tiszta csoki lett, plusz a tűzhely is. Ott álltam a sűrű kakaószerű geil vacakkal, ami nem tapadt a gyümölcsökre, egy dzsuvás konyha közepén tök idegesen. Pedig az este olyan jól indult, szép zene és magazinok.
Lőjetek le, ha legközelebb a konyhába lépek.