Tegnap este találkoztam ex-szel, ez néhány éve már abszolúte aktuális volt. Persze, biztos nem volt elég bonyolult az élet enélkül, mindenesetre legalább a visszautasítás büszke percei ezúttal nekem jutottak, valamint húzhattam is az agyát amennyit csak akartam, és be kell valljam, roppant mód élveztem azt a helyzetet, hogy nagyon jól tudom, mit akar, és azt is nagyon jól tudom, hogy nem fogja megkapni tőlem, ugyanakkor kellemesen jól szórakozhatok - és mindezt úgy, hogy vele is közöltem, jó előre és a helyszínen is, hogíy N_E_M.
De nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy majd egyszercsak írok egy köszönőlevelet a Givenchynek a Very Irresistible illat miatt.
Három, többé-kevésbé pasizós helyzetben viseltem eddig, és mindig áttörő sikere volt. Szóval, úgy tűnik, nem mellényúlás a név, most már, hogy végre illatminta meg parfümmásolat után eredetiben is birtoklom a lilás kis üvegcsét, el kell mondanom, hogy nem is akarok lemondani róla.
És közben kíváncvsian várom, ex ezek után mit lép. Már a móka kedvéért is.
(A Givenchy nem támogatta a posztot sajnos sem anyagilag, sem illattal...)
2008. február 29., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése