Őszintén, a pasiknál az y kromoszómában van kódolva az utcai beszólás, vagy oviban tartanak nekik kiscsoportos foglalkozást ezügyben, esetleg a már nem koedukált tesiórán tanulják ezt? Nem hiszem, hogy van olyan nő, akit nem zavar az, amikor a munkások, a fekahajdemenőcsávók és hasonló elemek beszólnak neki az utcán. mint például de szép tested van, vagy ahogy a húgomnak egyszer mondták, simán "csöcs". Vagy megbasználak, esetleg, minek ide a szofisztikált fogalmazásmód.
Ma én csak egy hi beautifult kaptam, hadd ne mondjam el, ma mennyire nem voltam beautiful a túragatyában, fejemen kendővel. A 30 kilós fekete úrimeber hercig kis kalappal - tőle származott a rém elmés köszönés - persze csak pár lépéssel később ébresztette fel a gondolatot, mely szerint bye, ugly, vagy valami hasonlóan elmés szöveg kellett volna ide.
De pőszintén, ezeket mivel lehet leszerelni? Barátnőm egyszer megkapta a jaj de szép vagyot, mire csípőből nyomta a te nem annyirát válaszként. Ez az irányvonal tetszik, valahogy így kéne, csak amikor mindig 2 perccel később jut az eszedbe a beszólás...
Egyszer voltak itt munkások a házban, be is szólogattak és amikor feldühödve visszakérdeztem, hogy ezt muszáj-e, mintha meg se hallották volna, és félrenéztek. Akkor nagyon pipa voltam, azóta sem tudom, mit kellett volna még mondani, vagy csak simán lefejelni az overallos adoniszjelöltet.
Mert persze, olyan sosem szól be ilyet, akitől az ember szívesen hallaná. Nem mintha olyantól az utcán elfogadnám.
És vajon a nőknek miért nem jut soha eszébe ilyesmi....
2007. szeptember 24., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése